Ez most erősen visszatekintős lesz....

2014.szeptember 13.

Hónapok óta vergődök azon, hogy menjünk már valahová, nem bírom ezt az otthon ülést, még akkor sem ha millió dolgom lenne, nem akarom úgy eltölteni a hétvégéimet, hogy ágyban fekve és nem akarom hétfőn némi gondolkozás után azt válaszolni a "mit csináltál hétvégén"-re, hogy tulajdonképpen semmit. Az indokokat elfogadtam, mert megértő vagyok meg kedves meg mindent eltűrök, de azt felháborítónak tartom, hogy rendszeres hétvégi melózások után mindenre fáradt, ha velem kell valamit csinálni (értsd ez alatt pl ez mozit: popsit kocsiba be, mozinál ki, be a terembe, másfél óra ücsörgés, majd teremből ki, popsi kocsiba be, otthon meg ki..igazán fárasztó!). No, de térjünk vissza arra, hogy melyik a fárasztóbb? Az előbbi mozis jelenetet lejátszani egyszer már végre, hogy a hisztis sárkány otthon befogja a száját (ha másért nem, már ezért megérné nem?!) vagy elmenni szombati meló után bulizni (persze bulizni is ha velem kéne menni, akkor nemszeretekbulizni a dolgok állása...) és hazaérni másnap reggel 8-kor. Ja nem, akkor még nem vagy otthon! Szóval erősen 24+-ban fent lenni és bulizni a barátokkal vagy elmenni egy moziba? Ez itt a kérdés!! A választ természetesen kiszuszakoltam az Úrból: "Veled bármikor elmehetek, de velük nem.." Azonnal meg is láttam a probléma megoldását, hát velem mindig elmehetNE, de sosem megy. Persze mert én mindig itt vagyok, t e r m é s z e t e s e n. Haha. Csak szépen lassan ez nem lesz ilyen nyilvánvaló....

Szóval a totális kibukás hétvégéje...szerintem nagyon régen voltam magam alatt ennyire miatta/miattunk...

2014.szeptember 17.

Gyanútlanul ülök a kis helyiség közepén, próbálok túlélni, néhány szót makogni. Majd ártatlan lelkemet megzavarja valami. Leül mellém valaki. May I join? Of course. És ezzel kezdődött....

Két óra gyanútlan csevegés, angolul, his name is A (i love PLL) és valami történt. Eljöttem onnan és konkrétan nem bírtam nem rá gondolni. Két hétig minden nap folyamatosan rajta kattogtam...mit adott nekem? Azt adta, amire a legjobban vágytam azok után, hogy a Vőlegényem kb semmibe nem vesz és szarik az egészre mert egyszer minden jó lett és azóta ez egy önmagát fenntartó természetes állapot, amit csak az ronthat el, amikor kibukik a Fősárkány, hogy megint nem mentünk sehová..szóval mit is kaptam? Két árva órát, amikor rám figyelt, csak rám figyelt és érdekelte amit mondok. Ennyire rosszkor lenni rossz helyen!? Én nem tudom, hogy azért tett rám ekkora benyomást, mert nagyon magam alatt voltam, vagy azért tett rám ekkora benyomást mert simán csak elindult a kémia. Én tényleg nem tudtam ezt hetekig odébb tenni magamban...

2014.október 1.

Újra szerda, újra angol. Most már nem olyan gyanútlanul, sőt igenis gyanúsan sétáltam be a terembe és ültem le a székre, várva, hogy a barna szemű titokzatos lovag újra lehuppanjon mellém. Hát persze cseszett megjelenni, mert hát ugye a munka....szóval a munka. Késett is, németül beszélt is, szóval nem annyira sikerült újra megkapni a két óra barna szempárt...de a végén a széles mosolyt és az üdvözlést igen... : )

Otthon hideg van és sárkány.

2014.október 8.

Szintén meló, szintén késés, szintén németes csoport. Majd fél időben feloszlani látszott a német csoport, átült az angolhoz...kisasszonnyal csevegés én meg zöldülök...(loll, ezen jót mosolyogtam magamban, ugyanakkor rohadt gáz..féltékeny vagyok egy csajra, aki egy olyan sráccal beszélget, akit életemben kétszer láttam és nem mellesleg menyasszony vagyok, nem ez nem vicces). Szóval csatlakoztam, a buli vége meg az lett, hogy kipróbáltuk négyesben (még csatlakozott hozzánk egy srác) a Bubit, aztán hazafelé köszönömpusziabubiért meg villamosig együtt séta...O.M.G. Nem, ezt nem kéne....

Időnként nagyon rám jön az érzés, hogy igazából és szeretem ezt a szép Zöld szemű fiút és rohadtul tud hiányozni és rohadtul tud jól esni a kedvessége, közelsége. Ah. Mi a franc folyik itt? És nagyon kedves, nagyon bújós, nagyon teperős lesz a hangulatom...

2014.október 15.

Ismét szerda, ismét barna szem akció. Dumcsi után lehet menni még dumcsizni, ott már ugyan nem angolul, hanem magyarul, de whatever. Hív, hogy menjek. Nem megyek. Kérdés: Úgysem jössz, hogy én megyek? Ja, asszem fent akadtak a szemeim. De nem tehettem. Nem éreztem fairnek. Nem szabad. Mentem volna, akartam. Nagyon. De nem. Ahj.

Nem tudom, hogy mit akarok. Mit kívánjak magamnak? Többet belőle? Mit akarok tőle? Mit akarok kitől??

I'm confused. Szeretet rohamok törnek elő Zöldszemnél. Nem annyira értékeli. Nekem meg hiányzik...mondjuk van egy dolog, amiben sajnos már biztos vagyok......