2012. november 27. 14:15 - Suricata

KK

Hogy egyem a fáradt KisKopasz mindenét. És azt, hogy fél perc alatt fel tudja cseszni az agyam, majd 2-3 óra múlva egy fél másodperc alatt meg olyat csinál, hogy haragudni sem tudok rá. Na? Most ennek mi értelme? Még mindig nagyon utálom, hogy ezt váltja ki belőlem, mert ennyire érzelmi befolyásoltság alatt lenni, mit is mondjak? Zavaró? 

De nem gond, mert én egy nagyon türelmes ember vagyok, aki képes mindent tolerálni. Egy darabig. Csak ne jussunk el a darabig dolog végére, mert akkor szakad a cérna. Mint tudjuk, nálam az csak egyszer szakad el...

Tényleg nem tudom mit tesz velem, az életemben van és mégsem, az enyém és mégsem. Boldoggá tesz és mégsem, akarom őt és mégsem (de igen! Túlságosan is). Utálom őt és mégsem. Igazából magamat utálom az összes előző miatt...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://littlelion.blog.hu/api/trackback/id/tr84948135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.