2017. december 22. 18:14 - Suricata

22th of Dec.

​​

Nem akarom itt túlmisztifikálni meg túlmagyarázni meg túlakármicsodálni meg elvenni a varázsát, de ezt nem bírom magamban tartani... 
Szóval tegnap este olyan mennyiségű istentudja milyen stresszoldó meg örömhormonon szabadult fel bennem, hogy olyan őrületes módon simultak ki az idegeim hogy esküszöm a szeretkezést terápiás módon kellene alkalmazni az embereknél és nem lennének háborúk...
Nem szeretném ha kötelesség szaga lenne, mert annál rosszabb nincs, és próbálok maximálisan megértő lenni mert látom mennyit dolgozol és tudom hogy agyban is ott kell lenni és ez sem minden durva nap után megy....de nem tudok úgy megértő és kedves lenni, ha halálosan frusztrált vagyok és belesüllyedek abba az állapotba amiről nem olyan régen írtam neked... az az állapot az a minden este sírós, vagy a fürdőszobában vagy miután elaludtál....és amikor idejutok, nem tudok úgy szólni hozzád ahogy szeretnék, idegesít minden és elkezdem leszarni azokat amiket amúgy kurvára nem akarok és elkezdek távolodni....ami nagyon para főleg úgy, hogy tudom hogy mi az amitől közel érzem magam hozzád.

Lehet gáz vagyok, hogy nekem ez tényleg ennyire létfontosságú, de tényleg nem tudok máshogy működni....és nem (csak) a testemnek kell a szeretkezés...hanem a lelkemnek...a fizikai hiányával megküzdök, a lelki hiánnyal viszont nem tudok. Hívhatod függőségnek, lelki nyomornak, mindegy...hidd el próbáltam együtt élni ezzel, próbáltam elnyomni korábban, sosem ment. És most sem megy. Szóval csak azt szeretném ha megértenéd hogy miért rinyálok ezen állandóan és miért ennyire fontos nekem. Mert te fontos vagy és tudom mi ennek a következménye ha hagyom eluralkodni ezt magamon és a kapcsolatomon. Na és ezt a lépést most nagyon szeretném elkerülni (nem tartunk itt, csak ez könnyen idevisz... tudom..) 
Fontos vagy, és igyekszem figyelni rád és az igényeidre és arra hogy mitől érzed magad jól...de ha én sem vagyok rendben, nem tudok adni neked sem....soha nem beszéltem erről senkinek, neked is csak azért, mert te tényleg különleges vagy nekem és nem akarom újra járni azokat az utakat amiket tudom hova vezetnek. Szóval annyit szeretnék kérni hogy figyeljünk egymásra .... :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://littlelion.blog.hu/api/trackback/id/tr713640670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása