2012. november 28. 11:12 - Suricata

KK2

Kezdek rájönni, hogy működik ez a fiú....végül is két és fél hónap kellett hozzá, annyira nem is sok. Bár vicces, mert néha úgy érzem, hogy lázad ellenem, pedig nem vagyok én az anyja.. :D Ez a kopasz fej, meg a rengeteg tetoválás, amit akar. Őszintén kiborít vele, inkább nem szólok, legközelebb hátha elfelejti (bár szerintem ez kizárt..). A múltkori kopasz fej hisztim miatt, megint le hisztisezett, de ezen felül nem mutatott hajlandóságot arra, hogy mélyebben beleássuk magunkat abba, ami igazából a bajom volt ezzel kapcsolatban. 

Vicces dolgokról álmodok amúgy mostanában. Keverem a szezont a fazonnal, egy álomban jön össze mindkettő. Érdekes találkozások születnek aztán belőle. De én csak a békám akarom, meg ennek a kis dilis kopasznak a szúrós fejét simogatni reggelig...érdekes és vicces, hogy az élet miket produkál...

Egy tuti biztos: nagyon sokat kell tanulnom még róla és tőle, és nagyon sok új dologba tanulok mellette bele. Amit nem mondok rossznak, egyszerűen csak más. Ha belegondolok furcsa, hogy eddig nem jutott eszembe ilyen módon rendezni a párkapcsolataimat.

Ami vicces! Tegnap átlógtam hozzá, mert volt egy kis félreértésünk (kivételesen vicces volt és nem vita jellegű), így ott aludtam valameddig. Megint előjött nekem, ezzel a hanyagolós dumával, és azzal, hogy keveset megyek hozzá. Én csak pislogok és nem tudok kiigazodni rajta. Nem akarja h a nyakán lógjak, de ha meg nem lógok a nyakán, akkor meg az a baj h nem törődök vele eléggé? Ki érti ezt? FÉRFIAK.

Egyem meg az összeset....szóval lassan kezdem azért megérteni, és belátni, hogy jogos, hogy nem akar velem bájcsevegni a semmiről, és hogy inkább magában szenved, ha hiányzom neki és nem offol ezzel még engem is, de ettől függetlenül nekem ez akkor is furcsa volt elsőre. Ami viszont végig tartotta bennem a lelket, igaz néha kevésbé, néha jobban, hogy amikor együtt voltunk, akkor tünemény volt és nagyon aranyos és figyelt rám (kivéve, amikor bambul ki a fejéből és az istenért sem lehet vele semmit kezdeni, hagyni kell aludni...)...szóval néha azért olyan érzésem van, mintha gyereket nevelnék, mert ki kell találom a gondolatait és azt is, hogy mi az amivel le lehet kötni a figyelmét. Ugyanis abban a percben, amikor már nem kötöd le, pofátlanul nekiáll másról beszélni/mást csinálni..eleinte zavart, de rájöttem, h ilyenkor elveszett a fonal és már máshol jár a lelkem... :D

Elmegyek valami agyturkász viselkedéskutatónak inkább. Ezt a srácot kiismerni, hát azért feladat, na!! 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://littlelion.blog.hu/api/trackback/id/tr554948146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása