0.nap: találkozunk, csodás estét töltünk együtt
1. nap:
C: nem hiányzom Neki, elvan a maga kis világában
M: majd belepusztulok a hiányába, maradék koncentrálóképességem elvesztése, bambulás kifelé az arcomból
2.nap:
C: kicsit hiányzom, ennek ellenére elvan még mindig. Ha jelentkezem, találkozhatunk, de inkább még az alvás
M: 10 percekre koncentrálás, majd ábrándozás Róla, egy fél fokkal jobb, érzem, hogy belepusztulni nem fogok, de pengeélen táncol a dolog
3.nap:
C: elkezdek hiányozni Neki, talán felhív, hogy mi a retek van Velem, és találkozhatnánk. Ha nagyon fáradt, alvás a program, Nélkülem
M: egészen kitisztult a fejem, nagyon hiányzik, de újra tudok koncentrálni, már nem érdekel, mikor keres vagy mikor nem, elvagyok
4.nap:
C: nagyon hiányzom, mindenképpen találkozó megbeszélés, azt nem tudom, van-e belepusztulok érzése :D
M: baromira elvagyok a saját világomban, picit morcos vagyok a hiányától, de hozzászoktam, hogy nincs Velem
Nos, valahogy így telik el a hét....
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.