2014. március 07. 16:05 - Suricata

Üdvözlet a gödörből...

Hogy miért mondom ezt? Mert így van :)

A Nagyok így nevezik. Éppen azon dolgozunk, hogy megvalósuljon és életre keljen a "gödör", mely becses nevét a sokáig valóban egy gödörből álló mivoltáról kapta. Életem első olyan építménye, mely szinte a szemem előtt épül meg és lett a semmiből gödör, majd gödörből gépház komplexum és zöld fűtő/hűtő energia. Nem fantasztikus? 

Másrészről viszont kevésbé érzem magam ennyire jól és ennyire a helyemen. Eljött a közös hálószoba, közös vásárlás és első közös egymásnak készített vacsora ideje! Azt kell, hogy mondjam majdnem egy hét távlatából, hogy az érzésem simán csak annyi, hogy ez így jó és igen itt a helyünk: egymás mellett.

Viszont atyai ágról kicsit máshogy érzek. Valahogy jönnek a régi érzések, a megjegyzések és a lecseszések, az a furcsa érzés, az, hogy ők sem tudják ezt hová tenni. Reméltem, hogy ez nem így lesz, bár az is lehet hogy csak bebeszélem magamnak...nem tudom kívülről megítélni...

Ő viszont annyira más. Jó értelemben más, mint eddig. Naponta nyílik meg jobban és jobban, és igen még mindig meg tud nyílni még jobban és még többet mutatni magából nekem. Annyira azt érzem, hogy olyan kezdődött el amire nagyon sokáig emlékezni fogok és ami a nagyon sokáig az életÜNK része lesz :)

 

Ja és ...

..egy idő után kitapasztalom, hogy a napsugár is éget, ha túl sokáig ér...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://littlelion.blog.hu/api/trackback/id/tr115848740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.